Megvan az év legjobb pénzügyi vezetője!
Schilling Dániel, a Duna House Holding Nyrt. gazdasági igazgatója nyerte el az év legjobb pénzügyi vezetőjének járó CFO of the year 2020 díjat – jelentette be a Portfolio és a Credit Management Group mai Budapest Economic Forum című konferenciáján Fülöpné Bogdán Krisztina, a díjátadást szponzoráló Commerzbank vezérigazgató-helyettese. Négy pénzügyi vezető a CFO Master 2020 kitüntetést vehette át a szakmai zsűritől, és az év legjobb credit management csapatát is díjazták. Cikkünkben a konferencia CFO-szekciójáról is tudósítunk, amelyben hazai nagyvállalatok gazdasági vezetői beszéltek a koronavírus-válság miatti kemény kihívásaikról.
Idén is nagy számban érkeztek a CFO of the year díjra pályázatok olyan kis-, közép- és nagyvállalatoktól, amelyek üzleti teljesítménye egyértelműen kiemelkedik a magyar átlagból, és amelyeknél komplex beruházási, finanszírozási vagy éppen akvizíciós kihívások történtek az elmúlt időszakban. A szakmai zsűri pedig ezek közül a nagy számban jelölt vállalati szakemberek közül, a jelöltek pályázatai alapján választotta ki a szakmailag kimagasló jelölteket.
Közülük lett a legjobb schilling dániel (címlapképünkön), a duna house holding nyrt. Gazdasági igazgatója.
Nagyvállalatok és kisvállalkozások, hölgyek és urak egyaránt pályáztak a díjra, bizonyos pályázatokból egy-egy életmű is kirajzolódott - mondta Fülöpné Bogdán Krisztina, a Commerzbank vezérigazgató-helyettese. Pénzügyi-gazdasági vezetői teljesítményéért és kiváló pályázatáért a CFO Master 2020 díjat nyerte el négy személy:
- Bodnár Zoltán, Alteo Energiaszolgáltató Nyrt.
- Molnár Nóra, Pepco Hungary Kft.
- Sütő Balázs, Market Építő Zrt.
- Thurzó Csaba, 4iG Nyrt.
CFO-kerekasztal: milyen kihívás elé állította a vállalatokat a koronavírus?
A díjátadót megelőző CFO-beszélgetést Fülöpné Bogdán Krisztina (alábbi képünkön), a Commerzbank vezérigazgató-helyettese vezette.
Dienes Péter, a Danubius gazdasági vezérigazgató-helyettese elmondta: rekordhónapok után márciusban a bevételük nullára redukálódott, augusztusban a vidéki szállodákban már szép forgalmat generáltak, a szeptember viszont ismét nagyon nehéz időszak volt a határzár miatt. A CFO egyik legfontosabb feladata a cash flow menedzsment, ez nagyon felértékelődött most. Sajnos a munkaerőköltségekben kellett a legnagyobb vágást megtenni, különösen az atipikus munkakörben dolgozóknál. Jelentős saját tartalékokkal és hitelkeretekből gazdálkodnak, némi emelkedés talán jövő tavasszal-nyáron jöhet, igazi fellendülés viszont csak hosszú távon. A moratóriummal élt a Danubius, meghosszabbításának módját is jónak tartják.
Prohászka Balázs, a Kométa gazdasági igazgatója azt mondta: semmiképp sem nyertesei, de mindenképpen túlélői a válságnak, a sertéshúsfeldolgozók már három éve járvánnyal küzdenek, ami jelentős árfelhajtó hatással volt. Év elején már elvesztették olasz piacuk egy részét, a márciusi vásárlási láz nagy fellendülést hozott, áprilisban már visszaesést regisztráltak. Nyáron viszont már csúcsot értek el, a dolgozókat pedig béremelésekkel motiválják. A moratórium kapcsán elmondta: a beszállítóik miatt éltek vele, egyébként nem lett volna muszáj.
Sebők András, a Wizz Air Beszerzési és Ellátási Lánc Igazgatója elmondta: az április-júniusi időszakban mintegy 10%-ra esett vissza a kapacitáskihasználtságuk, július-augusztusban viszont bőven az európai iparág fölé, mintegy 70%-ra tudtak emelkedni. Most azonban már nem nagyon lehet utast találni a repülőgépekre ismét, egész Európa hektikus, a legszomorúbb pedig az, hogy nincs összehangolt szabályozás. Fix költségeikben nagyon jelentős az eszközfinanszírozás, jelentős előnyük azonban a magas készpénzállomány. A szektorba viszont mintegy 300 milliárd eurót kéne beletenni, hogy túlélje a következő 12 hónapot. A moratóriummal kapcsolatban azt mondta: külföldi finanszírozóik számára nehéz volt elmagyarázni, hogy az ő hitelköveteléseikre nem vonatkozik a moratórium. Banki partnereik mintegy egyötöde a meglévő kapcsolatok felszámolása mellett döntött, különösen az eszközfinanszírozásban húzódtak vissza.
Tordai Péter, az E2 Hungary Solar Business vezetője szerint a válság jelentősen csökkentette az energia-felhasználást, amely a gazdasági teljesítménnyel szinte teljesen korrelál. Ez ilyenkor náluk nem marginkiesést, hanem piaci árfolyamveszteséget is jelent, amivel szembe kell nézni. A home office miatt az otthoni energiafelhasználás nőtt, ez azonban nem tudta kompenzálni az irodai fogyasztás visszaesését. Kedvezően hatott viszont rájuk viszont a piaci volatilitás növekedése a kereskedési tevékenységben, és a megújuló energiák válságállósága.
Tóth István, a Tungsram pénzügyi igazgatója is a zöld beruházások, energiahatékonysági projektek előretörését és a home office pozitív hatását emelte ki, az autóeladások visszaesése (bevételük negyedét adják az autólámpák) negatívan hatott rájuk a második-harmadik negyedévben, az élelmiszerbiztonsági üzletáguk (beltéri farmokhoz, üvegházakhoz adnak el lámpákat) viszont erősödött, az elektromos autók akkumulátorához gyártott alkatrészek is kifejezetten válságállók voltak.
5 éven belül fejük tetejére állhatnak a pénzügyi osztályok
Balázs Gábor, a PwC cégtársa előadásában elmondta: a digitalizáció, a számviteli robotok és a pénzügyi szakma jövője köti le mostanában az idejét, utóbbiról szólt az előadása. A CFO-nak üzleti partnernek, mentornak és digitális transzformációs nagykövetnek kell lennie a tanácsadócég globális felmérésének tanulsága alapján. A jövő pénzügyi osztályával szembeni elvárás a digitális és gyors működés, az azonnali tranzakciófeldolgozás, az adatok valós idejű integrálás és elemzése, valamint a versenyképesség megtartásához szükséges új képességek megszerzése. A „szexi” technológiák segítségével a pénzügyi osztályok 5 éven belül a fejük tetejére állnak, bizonyos munkakörök eltűnhetnek, a munkafolyamatok radikálisan felgyorsulhatnak.
A PwC több mint 120 magyarországi CFO körében jelenleg is zajló felmérése azt mutatja, hogy az újdonságok, változások érdeklik a leginkább a pénzügyi vezetőket, és a koronavírusra való tekintettel a meglévő csapat motivációja is előkelő helyen van. A likviditástervezés, az üzletfolytonosság, a forgatókönyv-elemzés és a költségcsökkentés felértékelődött, és elkezdtek saját szerepükre fókuszálni a CFO-k. Többek között előtérbe került a csapattal való foglalkozás szerepe, a széttagozódott IT-rendszerek összerántása. Megkérdezték a pénzügyi vezetőket, 5 év múlva mivel fog foglalkozni a csapatuk: a kis hozzáadott értékkel rendelkező feladatok ma a munkaidő 50%-át veszik el, Magyarországon ez 5 év alatt jelentősen csökkenhet. A legnagyobb értéknövelő folyamatok a globális felmérés szerint mintegy 50%-ot, Magyarországon a munkaidő negyedét köthetik majd le 5 év múlva. A tanácsadócég folyamatban lévő érettségi felmérése volt az előadás harmadik témája: az érettséget 1. feldolgozó, 2. folyamatorientált, 3. előrejelző, 4. modern értékteremtő szakaszokra osztották fel, a legtöbb cég a 2. stádiumban, a felmérésben szereplő legérettebb cég pedig a 3. szakaszban tart jelenleg, a 4. szakaszba tartozót még nem találtak. Utóbbi két elemzésének végleges eredményeit október 20-án fogja bemutatni a PwC. – mondta Balázs Gábor.
Megvan a koronavírust kezelni képes hitel- és garanciarendszer
Kkv-viselkedési minták a covid alatt banki szemmel – ezzel a címmel tartott előadást Bertalan Sándor, a Takarékbank KKV hálózat és Vállalati Értékesítés-fejlesztés és Támogatás vezetője. A bankokat és a kkv-kat eltérő megközelítés, eltérő gondolkodás jellemzi, különösen egy nem várt sokk, pl. a koronavírus-válság alatt. A bankok eleve kockázatérzékenyebbek, és sok tekintetben kevésbé optimisták, mint a vállalkozások, és másodlagos biztosítékokat kérnek. A koronavírus hatására kialakultak válságágazatok minden vállalatméret mellett (a fokozottan érintettek jellemzően személyes kontaktusra építettek), ugyanakkor megjelentek a krízis kezelését szolgáló programok: a Széchenyi termékcsalád, az NHP Hajrá, az MFB programjai, az EXIM termékei és a garantőri programok (Garantiqa, MFB, EXIM, AVHGA). Ezek egyrészt a likviditás menedzselését segítették. Olyan feltételrendszer alakult ki, amely a bankrendszer óvatosságát és a koronavírus hatásait kompenzálni tudja. Az ügyfelek reakciója kettős: egyik oldalon elterjedtek a 20 éves futamidejű beruházási hitelek, sokan élnének a szabad felhasználás nyújtotta lehetőségekkel, és nem tűntek el a kockázatosabb, pl. zöldmezős szállodaépítésre vonatkozó tervek sem. A Takarékbank ilyenkor felhívja a figyelmet, hogy a programok nem támogatásként, hanem hitelként működnek, a megnövekedett kockázati szintet figyelembe véve szabad csak előre menni. Az ügyfelek többsége azonban megfontolt, sokan felmérték azt is, hogy a garanciaprogramok és a hitelkiváltás win-win szituációt, illetve kiszámíthatóságot tudnak biztosítani. A törlesztési moratóriummal kapcsolatban jellemzően azt javasolták ügyfeleiknek, ha nem muszáj, akkor ne feltétlenül éljenek vele.
Forrás: www.portfolio.hu
