Gigász vetett szemet Szabóék családi ékszerére - Jöhet a terjeszkedés

2018-ban is a Business & Finance pénzügyi-szakmai konferencia keretében kaptak elismerést a hazai vállalati szféra legkiemelkedőbb pénzügyi-gazdasági vezetői. Ezen a konferencián kerül átadásra a "CFO of the Year" díj, de ezen kívül a szakmai zsűri díjazott még az esélyes jelöltek közül néhány kiemelkedő teljesítményt felmutató pályázót is. A pénzügyi szakértőkből és gazdasági újságírókból álló zsűri a díjra esélyesek körét ugyanis ajánlás és előminősítést követően, egy kidolgozott szakmai pályázat alapján határozza meg. A díjazottak közül ezúttal Kardos Rózával, a baromfiágazatban terjeszkedő Tranzit csoport gazdasági igazgatójával beszélgettünk.

Úgy tudjuk, Önt is meglepetésként érte a díj.

Igen, ugyanis a kollégáim a tudtom nélkül állították össze és küldték el a pályázati anyagot. A cégcsoportunk életében elég sok tranzakció zajlott az utóbbi időben, így nekem nem is volt feltűnő az anyag közös összeállítása, hiszen sokszor csináltunk már hasonlókat a legutóbbi tranzakciónk miatt az elmúlt évben is. Már csak akkor gyanakodtam, amikor a tulajdonosok és a kollégáim is ragaszkodtak ahhoz, hogy személyesen vegyek részt a konferencián.

Mit érzett, amikor kiderült a végeredmény?

Örömöt és meglepődést. Egy nemzetközileg is elismert, tekintélyes prémium kategóriás pénzügyszakmai díjról van szó, így természetesen nagy megtiszteltetés olyan kollégák között állni, mint a Borsodchem, az E2 Hungary, a Vodafone, a KITE, vagy az UPC vezetői. Különösen, azért éreztük megtisztelőnek a díjat, mert magyar családi tulajdonban lévő vállalatként általában nehezebb az út a szakmai elismerésekig, mint egy nemzetközi nagyvállalatnak.

Ebből a szempontból a Tranzit csoporttal kapcsolatban is nagyon jó hírek láttak napvilágot az elmúlt néhány évben és tavaly az egyik legnagyobb hazai-, nemzetközi léptékű M&A tranzakció is hozzá köthető.

Igen, a tavaly év elején hozott létre egy közös céget a francia LDC csoport és a Tranzit, az előbbi 70%-os részesedésével, ami eléggé megmozgatta a hazai, de még az európai baromfi ipart is. A magyar cég a víziszárnyas szegmensben addig is a legnagyobb hazai piaci szereplő volt, sőt Európában is vezető szerepet játszott, de emellett a brojlercsirke szegmensben is voltak pozícióink.

A francia befektető viszont igazi gigász. Az LDC négy család tulajdonában van, és egyedül több csirkét dolgoznak fel, mint a teljes magyar piac kétszerese, árbevételük pedig nagyságrendileg a magyar GDP 3%-át teszi ki.

A befektetéssel megnyílt a lehetősége annak, hogy az LDC tudásával és tőkehátterével, de a Tranzit égisze alatt meginduljon egy jelentős nemzetközi terjeszkedés és fejlesztés a dél-kelet- európai régióban. Távlatilag akár az is elképzelhető, hogy a Tranzit tulajdonosai, a Szabó család is beilleszkedjen az LDC-t tulajdonló családok közé.

A díj szakmai háttéranyagából kiderül, hogy nem önmagában a pályázó cégeket, hanem elsősorban a CFO-kat díjazzák. Az ő személyes teljesítményük pedig stresszelt környezetben egyértelműbben megítélhető. Ön hogy látja, a Tranzit életében milyen kihívást jelentő helyzetek befolyásolták a CFO munkáját?

A szakmai zsűri elmondása alapján tudom, hogy keresik a CFO-díj odaítélése során a rendkívüli eseményeket, így pl. felvásárlást, tulajdonosváltást, vagy az üzleti környezeti kihívásait. Nos, a mi életünkben volt ebből bőven az elmúlt két évben.

Mi még éppen a társaság magyar tőzsdei bevezetésének előkészítésével foglalkoztunk, de eközben még egy nagyobb hazai céget is felvásároltunk, annak minden átvilágítási, finanszírozási és operatív következményével együtt. Ezzel párhuzamosan zajlott az amúgy sem kicsi beruházási programunk és mindeközben az egész ágazatot megtépázta a baromfi influenza. Ebben a helyzetben jelent meg az LDC az életünkben és bonyolódott le hosszasan egy nemzetközi átvilágítás, befektetés, külső tanácsadókkal, adatszobával, többkörös due diligence-szel.

Nos, ha ez nem stresszelt helyzet, akkor nem tudom, mi az. Ezért nagyon büszke vagyok arra, hogy a kollégáim, az irányításom alatt álló pénzügyi-számviteli terület is meg tudott felelni ezeknek a kihívásoknak és a külföldi befektető sztenderdjeinek.

Az Ön által felépített pénzügyi-számviteli-controlling rendszer mennyire felelt meg egy nagy nemzetközi befektető elvárásainak? Mi volt a franciák visszajelzése ezzel kapcsolatban és mit tanultak Önök az ő rendszereikből?

Én könyvvizsgáló végzettséggel rendelkezem és feladataim közül is leginkább a számviteli és controlling témákat szeretem, ezért kiemelt kíváncsisággal követtem az ezirányú felvetéseket. Az átvilágítás során jól vizsgázott az egyébként magyar fejlesztésű és a saját igényeinkre szabott ERP rendszerünk, olyannyira, hogy a befektető belépése után is marad a rendszer, ami ilyen helyzetben messze nem általános. A kollégáim felkészültségében, az adatszolgáltatásban, a controlling reportingban a befektető visszajelzése alapján sem volt probléma. Eddig is komplett havi zárást csináltunk, beleértve a számos leányvállalatunkat is, és telephelyszintig lebontva az önköltségszámítást, ezt pedig a franciák nagyon méltányolták.

A befektetést megelőző átvilágítás lebonyolítását, szervezettségét, szakmai célzottságát illetően viszont jó volt látni a francia kollégák tapasztalt fellépését. Mi magunk is rendelkezünk ilyen irányú tapasztalattal és sokat dolgozunk nemzetközi Big4-os tanácsadóval is, hiszen pl. az akkor 7-8 milliárd árbevételű Bátortrade eszközeit a Tranzit vette meg 2017 -ben, de az LDC ezirányú tudása meggyőző volt, ami jól jöhet majd a további - immáron közös - nemzetközi terjeszkedésben.

Mit vár az immáron külső befektetőt is magában foglaló új tulajdonosi kör a CFO-tól? Akar-e változást a befektető az üzleti rendszerekben, vagy akár bankkapcsolatokban?

A franciák bekerülésével alapvetően nem változott semmi operatív szinten sem, de vezetői szinten sem. Új tulajdonosi fórumok jelentek meg ugyan (pl. Felügyelő Bizottság), és minimálisan módosult az eddig megszokott menedzsment információs rendszer, valamint a controlling jelentésszolgálat, de ennyi. Várhatóan néhány éven belül át kell térnünk az IFRS elszámolásra is, amit én örömmel várok, mivel öndefinícióm szerint inkább számviteli szakembernek tartom magam. A szakmai vezetés, a bankkapcsolatok menedzselése pedig marad változatlanul - ahogy eddig - a Szabó család, elsősorban Szabó Ákos kezében.

Egyre több jelzés érkezik arról, hogy világgazdasági lassulás, rossz esetben válság felé közeledünk. Ön különböző vállalatoknál, Hajdú-Bét, Tranzit stb. már több hasonló időszakot is megélt. Tapasztalt szakemberként mit gondol a világgazdasági környezetről?

Az a véleményem, hogy egyértelműen globális lassulás felé haladunk. Ha ez már az idén bekövetkezik, akkor akár komoly válság is lehet belőle, ha viszont csak jövőre, akkor talán szerencsénk lesz és csak kisebb dekonjunktúrával szembesülhetünk. A cégünk szempontjából viszont ennek ellenére több okból is nyugodt vagyok.

Először is globálisan folyamatosan nő az igény az élelmiszerre, azaz egy lassulás esetében sem omlik össze a piac, emellett az élelmiszeripar amúgy is hagyományosan kevésbé ciklikusan reagál a válságokra. A magunk részéről pedig rendszeresen gyűjtünk információkat a partnereinkről, ezeket monitorozzuk is, és rendelkezünk még saját ügyfélminősítési rendszerrel is. Mindemellett pedig hitelbiztosítással tesszük zárttá a rendszert. Ezért, figyelemmel a tőkehátterünkre, a belépő új tulajdonosra és a felkészült kollégáim által működtetett credit management modellünkre, én nem nézek riadtan a jövőbe.